Frenatus - Vörös rojtosszájú hal (Epalzeorhynchos frenatus)

• Tudományos név: Epalzeorhynchos frenatum (Fowler; 1934)
  
• Szinonímák: Epalzeorhynchos frenatus (Fowler; 1934), Labeo erythrura (Fowler; 1937), Labeo frenatus (Fowler; 1934), Vörös labeó, Frenátusz
  
• Magyar név: Vörös rojtosszájú hal
  
• Csoport: Pontyfélék
  
• Származás: Délkelet-Ázsia, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa
  
• Testhossz: 13-15 cm
  
• Természetes élőhely: A Mekong, a Chao Phraya és a Mae Klong folyókban őshonos, ahol többnyire a homokos, vagy köves aljzat közelében tartózkodik. Az esős évszakban megindul a folyók által elárasztott erdők és árterek felé.
  
• Viselkedés: A kisebb példányok többnyire bujkálnak, de ahogy öregszenek, úgy válnak egyre területvédőbbé és agresszívabbá fajtársaikkal, és a hasonló kinézetű halakkal szemben. Más talajlakó halakkal (harcsák, sügérek) sem jó társítani őket, mert csipkelődősek lehetnek velük szemben is. Társas akváriumban olyan vízfelszín közelében úszó halakat társítsunk melléjük, amelyek robosztusak, és gyors mozgásúak.
  
• Táplálkozás: Mindenevő, a természetben a tereptárgyakról legeli az algát, és az ebben élő apró gerincteleneket és rovarlárvákat. Akváriumban az élő és fagyasztott eleségeket részesíti előnyben, de a jó minőségű száraz tápokat is elfogadja. Időnként zöldségeket és aprított gyümölcsöket is adhatunk neki.
  
• Szaporítás: Rendszeres tenyésztése akváriumban nem megoldott.
  
• Medence: Minimum 250 literes
  
• Halnépesség: 250 literre 1 hal
  
• Dekoráció: Alapvetően egy gyorsabb folyású folyót imitáló akváriumban célszerű tartani, homokos, vagy apró kavicsos aljzattal, néhány nagyobb sziklával és sok búvóhellyel. Uszadékfával, gyökerekkel, és olyan növényekkel, amelyeket a fára ültethetünk, tovább díszíthetjük az akváriumot. Kedveli az közepesen erős vízmozgást és sok oldott oxigént. Az erősebb világítás elősegíti az algaképződést, ami a halak számára kiegészítő táplálékul szolgál. Az akváriumát jól fedjük le, mert szeret kiugrálni belőle.
  
• Hőmérséklet: 20-26 °C
  
• pH: 6.5-8.0
  
• Keménység: 2.0-15.0 NK°
  
• Várható életkor: 10-15 év
  

Leírás:
Testük hosszúkás, kékes-zöld, vagy zöldes-barnás színű, és egy nagyobb sötét folt található a farkuk tövénél. Fejük hegyes, hasuk lapos, szájuk lefelé álló, amely szélén 2 pár bajuszszál található. Az úszói vörös, vagy narancssárga színűek. A kopoltyútól a szemen át a szájig egy sötét csík fut végig. Létezik belőle albínó színváltozat is, amelynek teste fehér, úszói vörösek, vagy narancssárgák. Nagyon hasonít rokonához az Eplazeorhynchus munense-hoz, de az egy külön faj, ami jóval ritkábban kerül forgalomba. Szintén létezik egy génmódosított változata, amelynek teste fluoreszkáló, a Yorktown Technologies cég hozta létre, és forgalmazza GloFish márkanév alatt.
A természetben többnyire magányosan élnek, és csak párzáskor keresik egymás társaságát, így akváriumban is célszerű egymagában tartani. Ne tartsuk rokon halakkal sem (pl.: Epalzeorhynchos bicolor - Stendhal-hal, Labeo chrysophekadion), mert nem viselik el egymást. Akváriumuk alapterülete legalább 120x45 cm legyen, amely elegendő területet biztosít egy példány tartásához, ha csapatban akarjuk tartani, akkor sokkal nagyobb medencére lesz szükségünk, példányonként legalább 1 méter átmérőjű territóriumot igényelnek. Sok esetben algaevő halként árulják, és valóban eszik is algákat, de nem olyan hatékonyan, mint más Crossocheilus fajok, így kizárólag ezen tulajdonsága miatt ne vegyük meg! A vörös rojtosszájú halak jó aljzat-tisztítók, minden maradék haleledelt felkutatnak és megesznek, valamint az algákat is csipegetik. Kezdő akvaristáknak nem ajánlott a tartása.

A kifejlett nőstények szemmel láthatóan testesebbek a hímeknél, de a fiatal halaknál szinte lehetetlen pontosan megállapítani a nemeket. A hímeknél legtöbbször a farok alatti úszó szélén egy sötétebb, függőleges csík található.

forrás: diszhal.info